Renée és Gus blogja

Hol is kezdjem? Kivételesen nem mesélni fogok, mármint nem az eddig elért és nem elért dolgokról, hanem végre, két hosszú blogpost után, eljutottunk az aktuális naphoz.
Új látás-projectbe kezdtem. Az eddigi arról szólt, hogy vártam hogy megjelenjen valami, de olvastam még az angol oldalon, meg fent van az MDK-n is egy olyan mód, hogy el kell képzelni egy állatot. Nem tartottam túl jónak, mivel ahhoz a daemon is kell. De ma megértettem! Az egész valahogy abból áll, hogy ketten mozgatjuk az állatot, vagy nem tudom pontosan, mármint elmagyarázni. Kicsit bonyolultabb, minthogy kitalálunk egy bábot és azt mozgatjuk. De rögtön tesin lett is egy kis eredménye. A szemem sarkából kb láttam valami macskát, maine-coon szerű és színű volt, de mikor odanéztem akkor a török angóramacska név ugrott be. Úgy tudtam, hogy azok általában fehérek. Itthon megnéztem a macskás könyvemben, és igen, a török angórából sokáig csak a fehér szín volt elfogadható, de ma már sokkal több van. Olyan maine-coon színűt nem találtam, úgyhogy magában a logikában gond van, de nem az számít, mi lesz, hanem az, hogy láthatom.
Magyaron pedig rajzoltam lovakat a pad alatt, mert a tanárunk enyhén szólva nem tanít semmit, de úgy látszik, Gus a rajzolással nem elégszik meg. Egy pillanatra abbahagytam a rajzot, és akkor kihasználta az alkalmat, hogy megszólaljon: Barkóbázzunk! Erre én: Bolond, úgyis tudod, mire gondolok! De ő csak erősködött, így végül megkérdeztem: Állat?
Gus: Igen.
Én: Te?
Gus: Igen.
Ennyit az egoizmusról a daemonok körében. Egyébként mindegyik egoista egy kicsit (mint Vancs daemona, mikor jelszónak a saját nevét akarta beállítani) és pont ettől aranyosak. Mindegyiknek van egy kis hibája, de mindegyikük feltétel nélkül szereti az emberét, és ettől nemcsak aranyosak, hanem... szeretnivalóak.
Egyelőre ennyi, megyek gportálra rébuszozni, az elsőn nem jutok túl.
Kicsit később:
Időjárás jelentésben péntekre havat mondanak. Gus tisztára be van sózva, örül a hónak. Bezzeg nem lesz ilyen boldog, mikor majd megyünk a nagy hidegben iskolába. Na mindegy, ablakból nézni akkor is jó lesz, meg szánkózni. És lesz sok cukorka, meg karácsony... Jí-há!